Világnap

A Víz Világnapja - Március 22.

Magyarország vízmennyiségben a 12. helyen áll Európában, így vízhatalom is lehetne.

Valójában vízhiányos az ország, mert több víz folyik ki, mint amennyi be, azaz minden csepp vizet meg kellene tartani!

• Minden élőlény elsősorban vízzel táplálkozik.
• Az emberi test 75 % (agyunk 85 %) vízből áll.
• A Föld vízkészletének (kb. 1,444 milliárd km3) mindössze 3 százaléka édesvíz. Ennek is nagy része (2,2 %) jég.

A világban évente 20 millió ember - köztük 5 millió gyermek - hal meg ivóvíz által közvetített betegségben.

A fejlődő világ szennyvizének kilenctizede mindenféle tisztítás nélkül ömlik a folyókba, tavakba.

Ne feledjük, hogy 1 kg búza termesztése 1790 liter vizet igényel. 

Pedig jó lenne, ha észben tartanánk, hogy a víz: maga az élet, persze, ha marad tisztavíz.

Sajnos, a vízpazarlásban is az élen járunk. Évente pedig 1,3 milliárd m3 szennyvíz tisztítatlanul jut vissza a vizeinkbe.

A Kárpát-medence hidrogeológiai körülményeiből eredően Magyarország vízkészlete kiemelkedő.

Jelenleg a hazai ivóvíz még vagyonnak számít, de ha tovább szennyezzük környezetünket, akkor az életünket és a jövőnket kockáztatjuk!

Az egész országban elegendő mennyiségben áll rendelkezésre a talajvíz (porózus víztartó rétegek, karsztvíz); ez az ivóvízkészletek legjelentősebb forrása, de ezen készletink folyamatosan veszélyben vannak, mivel a lakosság állandóan szennyezi, az országban nincs környezettudatos oktatás és a felnőtt lakosság jelentős része nincs tisztában a környezeti károk hatásával és nincs kellő felelősségre vonás, ami visszatartó erő lenne.

A tájékozatlanság miatt a lakosság nem környezettudatos, így önpusztító életet él.

VÍZSZENNYEZÉS

Minden olyan hatás, amely a felszín és felszín alatti vizeink minőségét úgy változtatja meg, hogy a víz alkalmassága emberi használatra, és a benne zajló természetes folyamatok biztosítására csökken vagy megszűnik.

Szennyezések:

A vízfolyások meghatározott helyén, általában csővezetéken, kanálison, szennyvízcsatornán jutnak a vízbe (üzemek, gyárak, hígtrágya telepek). Ezek jól meghatározható, megfogható.

A nagy területen szétterülő, nehezen azonosítható (felszíni lefolyásból, mezőgazdasági művelésű talajból, a talajvízbe történő kimosódás).

A lakosság részéről talajba kerülő szennyezőanyagok csoportosítása (biológiai, fizikai, kémiai tulajdonságaik alapján)

- fertőző anyagok (baktérium, vírus, paraziták, féreg paraziták)

- oxigénigényes hulladékok (szennyvíz, trágya, lebontható szerves anyag, amely csökkenti a vizek oldott oxigéntartalmát)

- vízben oldódó szervetlen vegyületek (savak, szervetlen sók, mérgező fémek, foszfor, nitrát)  

- szerves vegyületek (vízben oldódó és nem oldódó olajok, benzin, műanyagok, növényvédő-szerek, tisztítószerek stb.)

A cikkhez kapcsolódó képek